A szaruhártya betegségei

Bakteriális keratitis, ulcus corneae (szaruhártya­gyulladás, szaruhártyafekély)
A szaruhártya fekélye általában a szaruhártyán keletkező kis sérüléssel kezdődik. Az itt kialakult hámhiányon keresztül kórokozók juthatnak a cornea strómájába, kis fehér beszűrődést váltva ki. A vírusos eredetű fekélyek (gyakran herpesz vírus okozza) kiújulhatnak fizikai igénybevétel hatására vagy spontán is. Fekély kialakulhat akkor is, ha idegentest kerül a szembe vagy kontaktlencse irritálja a szaruhártyát, különösen, ha alvás közben is viselik, vagy nem kellően fertőtlenítik. A-vitamin és fehérjehiány is szaruhártyafekély kialakulásához vezethet. Ha a szemhéjak záródása nem megfelelő, a szaruhártya kiszáradhat és irritálódhat; ez utóbbi sérüléshez és fekélyhez vezethet. Ezek a fekélyek rendszerint befertőződnek. A szaruhártya sérülhet befelé növő szempillák (trihiázis) illetve beforduló szemhéj (entropium) miatt is.
A szaruhártya fekélye fájdalmas, általában idegentest-érzéssel jár. Az erős fényérzékenységet és fájdalmat vált ki, fokozódik a könnytermelés. Fehér, pontszerű genny jelenhet meg a szaruhártyán. A fekély olykor az egész korneán kialakul és mélyre is terjedhet. Genny gyűlhet meg a szaruhártya mögött is. Minél mélyebb a fekély, annál súlyosabbak a tünetek és a szövődmények.
A szaruhártyafekélyek begyógyulhatnak a kezelés hatására, de kialakulhat átlátszatlan heg is, mely akadályozhatja a látást. További szövődmény lehet a mélybe terjedő fertőzés, a szaruhártya átlyukadása, a szivárványhártya elmozdulása és a szem roncsolódása.
A korai felismerés és kezelés nagyon fontos, mert a folya­mat terjedhet nagyon gyorsan, akár napok alatt perforációhoz vezetve. A későn kezdett terápia miatt a keratitisek egy része átlátszatlan heg­gel gyógyul, vagy az endophthalmi­tis miatt akár a szem elvesztésével is zárulhat.